Egy keverék kutya mindennapjai

Végre egy jó nagy adag hó esett, nem csak pár centis kis semmiségek, mint az eddigi években. Nagyon örültem neki. (Persze amikor a járdán csúszkáltam akkor már nem annyira..)
Délután, mikor végre hazaértem az iskolából elmentünk a Szöszivel sétálni. Gondoltam ilyen hidegben már nem találkozhatunk sok kutyával. És a környékünkön tényleg nem! Csak egyetlen egy Yorkival találkoztunk, de szerencsére ő is szuka volt. A Csónakázó-tóhoz mentünk. Mivel közterület, ezért ott pórázon szoktam tartani a Szöszit, de mivel a nagy hóban egyetlen egy lábnyomot sem láttam, ezért elengedtem. Szaladgált, kacsákat zaklatott.. nagyon élvezte.


Megszerettem volna örökíteni, amint Szöszike a hóban játszik, úgyhogy kimentünk az udvarra fényképezkedni. Gondoltam most nem adom rá a kabátot, úgy is csak pár percre megyünk ki. Amint kiléptünk az ajtón, Szöszi berohant a tuják alá oda, ahová nem esett hó.

Gondoltam mindegy, ameddig ki nem jön onnan, készítek egy jó nagy hógolyót, amivel megdobhatom :). Mire elkészültem (kb. 1 perc múlva), már ott ült a teraszajtónál. Nem szerettem volna bemenni, így inkább gyorsan ráadtam a kabátkáját. Kis idő múlva már kezdte jobban érezni magát, és próbálta elkapni a felé repülő hógolyókat. :) 

Amikor fentről akarom lefotózni, az sohasem sikerül annyira jól, mintha szemből fotóznám. Így hát támadt egy ötletem - felraktam a medence tetejére:

 

























A tekintete szerintem mindent elárul. Mintha csak azt kérdezné: "Te normális vagy?"
 

Eljött az az időszak, amit nagyon nem szeretek, tüzel a Szöszi. Már pár napja gyanítottam, de csak ma találtam vércseppeket a padlón.. mivel benti kutyus, és nem szeretném ha mindent összevérezne, tüzelőbugyit adok rá.
Pár hetet még várhatott volna, pont a napokban fedeztem fel egy számomra új kutya sétáltatásra nagyon is alkalmas területet. :) Azért csak számomra, mert eléggé sokan járnak oda, de nekem eddig fogalmam sem volt róla.. Na igen, meg nem is egyedül tévedtem oda, hanem egy nagyon kedves, labradort sétáltató gazdi mutatta az utat. :) Sok kutyussal találkoztunk, akik mind nagytestűek voltak. Aranyos volt, ahogyan a hozzájuk képest eléggé pici Szöszit körül vették. Szerettem volna őket legközelebb együtt lefényképezni, de úgy tűnik ez egy kicsit még várat magára.
Mivel ma nagyon sok hó esett, ezért holnap reggel még korábban felkelünk mint szoktunk, és kimegyünk játszatni a Szöszivel. Imádja amikor hógolyóval dobálom. Vagy megpróbálja elkapni, vagy körberohangál engem. Mivel biztos nagyon hideg lesz, Szöszire ráadom az új télikabátját, amit pár héttel ezelőtt vettem neki. Remélem tényleg meleg és nem is fog átázni át.